Feleségem és én két fiúgyermeket nevelünk, az idősebb gyermekünket, Matyit 3 éves korára autizmus spektrum zavarral diagnosztizálták.
Óvodai ellátását városunkban – számunkra érthetetlen módon – nem, de a közeli Lakiteleken, a Szivárvány Óvodában meg tudták oldani. Mivel Matyi beszéde elmaradt a kortársaihoz képest, kizártnak tartottuk, hogy iskolás éveit integráltan teljesítse, segítség nélkül, s ahogy teltek az óvodás évek, egyre sürgetőbbé vált a megfelelő intézmény megtalálása. Nem mondunk azzal újat, hogy a közelben sajnos nem túl sok választási lehetőség adódott. Így – nem egyedülálló módon – a szülői kezdeményezést vállaltuk magunkra. Célul tűztük ki magunk elé, hogy Lakitelek és térségében az autizmussal élő gyermekek és tanulók ellátása, fejlesztése, valamint az integrációba való elősegítése végre megvalósulhasson. Lehetőséget álmodtunk azoknak a gyermekeknek, akiknek segítségre van szükségük ahhoz, hogy a többségi intézményekben is boldoguljanak, s a képességeikhez mérten a legjobban tudjanak beilleszkedni a társadalomba.
Hosszú, másfél évnyi előkészületi munka után 2017 márciusában létrejött a Lakiteleki Auti Alapítvány, mely napjainkig 24 autizmussal élő gyermeket és tanulót vett a szárnyai alá, s ezzel 24 családnak vált könnyebbé az élete.
Persze nem jöhetett volna létre az Alapítvány, ha nincsenek mellettünk jó érzésű segítők, tenni akarók, akik felkészültek az államháztartás szakmai és pénzügyi kérdéseiben. Mert egy ilyen cél nem valósulhatott volna meg kormányzati támogatás nélkül, csupán a magántőke segítségével. Szükség volt arra, hogy egy jól kidolgozott szakmai elképzelés legyen és reális pénzügyi terv a kialakításhoz és a fenntartáshoz. Szükség volt a célért tenni akaró államférfira, aki irányt mutatott és tanácsokat adott. Kellett egy befogadó település, mely oly nagy dolgokban úttörő volt, s ezért vette fel és viseli büszkén a „Lakiteleki” nevet az Alapítvány. No és végül szükség volt rengeteg energiára és munkára.
Feleségemmel minden nap azon dolgozunk, hogy megfeleljünk az általunk felállított mércének, hogy az Alapítvány célkitűzéseit elérjük, hogy bizonyítsuk azt: az álom valóra válhat kitartó és precíz munkával. Segíthetjük az autizmussal élők társadalmi beilleszkedését és mintaként szolgálhatunk más kistelepülésen élőknek hasonló álmaik valóra váltásához.
A munkánk még nem ért véget! Igazából éppen csak elkezdődött. Már látjuk azt a jövőt, ahol olyan fejlesztési lehetőséget tudunk teremteni az érintettek és családjuk számára, ami segítséget fog nyújtani az önálló életvitelükhöz, az egészséges testi, szellemi, lelki fejlődésükhöz. Erről hamarosan bővebben, mert bizony bővülni fog az Alapítvány tevékenysége…
Ambrus Zsolt, kuratórium elnöke